Alvás és memória

A közelmúltban számoltunk be arról, hogy amikor valami új készséget sajátítunk el, addig nem kerül teljesen birtokunkba a tudás, amíg nem alszunk rá hat-nyolc órát. Szintén a PET-módszer használata tette lehetővé, hogy a működő agyba bepillantva vehessük szemügyre a memória kialakulása és a megfelelő alvásmennyiség közötti kapcsolat természetét.

Alvó emberek agyának működését vizsgálva a kutatók azt találták, hogy azok e területek, amelyek a korábbi ébrenléti állapotban részt vettek az új információk feldolgozásában, éjszaka is igen aktívak voltak az ún. gyors szemmozgási fázisban, amely az álomalvás jellegzetes kísérője. Ez megerősíti azokat az elképzeléseket, melyek szerint az alvás - s azon belül is az álomalvási szakasz - teszi lehetővé számunkra, hogy az új információkat elraktározzuk memóriánkban. Amikor az önkéntes kísérleti alanyokat felébresztették, jobban végrehajtották a korábban megtanult feladatot, mint mielőtt aludni tértek. Hasonló eredményeket korábban patkányokkal is elértek.

Újabb bizonyíték született tehát arra vonatkozóan, hogy a megfelelő alvásidő a tanulás szempontjából is fontos. A kutatók egyelőre nincsenek tisztában a folyamat pontos sejtszintű mechanizmusával, mint ahogyan azt sem állítják, hogy a memória kialakulása csupán az álomalvás alatt történt.