A Sárvári burgonyafajták elterjedése globális szinten azt eredményezné...
A Sárvári burgonyafajták elterjedése globális szinten azt eredményezné, hogy évente mintegy kétszázötvenmillió tonna teremne meg pluszban világszerte.
Hiába kiváló adottságú a sárvári krumpli,/ VEGYSZER NÉLKÜL!!!/ a profitorientált cégek minden eszközzel próbálják ellehetetleníteni a termesztését
A magyar Sárvári burgonya zöldell, a másik fajta kiszáradt
Néhány év alatt burgonyaexportőrré válhatna hazánk a Sárvári burgonya termesztésével. A magyarországi burgonyanemesítés olyan rezisztens fajták családját állította elő, amelyek a legnagyobb terméscsökkenést okozó vírusbetegségekkel szemben is ellenállóak. Vegyszerek nélkül is biztonságosan, magas terméshozammal termeszthetők, világszerte egyedülállóak, igazi hungarikumot képeznek. Nem véletlen, hogy a nemzetközi vegyszer- és burgonyalobbi igyekszik lejáratni a Sárvárit, és minden eszközzel próbálja ellehetetleníteni. Évi 140 milliárd eurós üzletet jelent a világban a burgonyatermő területek vegyszerezése. A GMO-mentes Sárvári nemesítésnek már Oroszországban is csodájára járnak.
Az emberi élelmezés egyre jelentősebb növénye a burgonya. A világon szinte mindenütt megtermelhető. A burgonyával egy hektáron megtermelhető összes fehérjemennyiség meghaladja a szója fehérjetermelő képességét. Ráadásul kutatások bizonyították, hogy egy köbméter víz felhasználásával burgonyából 5600 kalória, kukoricából 3800, búzából 2300, rizsből pedig 2000 kalória emberi fogyasztásra alkalmas energia állítható elő. A világon legelterjedtebb burgonyabetegségekre fogékony burgonyafajták csak különböző növényvédő szerek felhasználásával termeszthetők. A felhasznált vegyszerek, talajfertőtlenítők, csávázószerek, gyomirtók, rovarölők, gombaölők azonban nemcsak jelentős költségnövelő tényezőt jelentenek a termesztés során, hanem az emberi egészséget és a környezetet is veszélyeztetik.
„A világon jelenleg húszmillió hektár területen termesztenek olyan burgonyafajtákat, amelyek a legelterjedtebb és súlyos terméscsökkenést okozó vírusokkal szemben nagyon fogékonyak. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a vírusos megbetegedésekkel okozott romlás miatt évente mintegy kétszázötvenmillió tonna burgonya nem terem meg ezen a húszmillió hektáron. E terméskiesés éves értéke legalább százhúsz-százharminc milliárd euró” – mondta lapunknak Sárvári István burgonyanemesítő. A magyar Sárvári család több generációja több mint hetven év munkájával több olyan burgonyafajtát nemesített ki kizárólag természetes keresztezési eljárással, genetikai módosítástól (GMO) mentesen, amelyeket vegyszerek felhasználása nélkül is lehet termeszteni, egészségünk és környezetünk védelme mellett. E fajták ellenállóak a legnagyobb terméskiesést okozó vírusbetegségekkel szemben, az elterjedt, vírusos leromlásra fogékony burgonyafajtákkal szemben vegyszerek nélkül is biztonságosan, magas, hektáronként negyven-hatvan tonnás terméshozammal termeszthetők.
A kutatók állítják, hogy a Sárvári burgonyák termesztésével Magyarország néhány év alatt burgonyaexportőrré válhat. A kiskerttulajdonosok sok év átlagában – figyelembe véve, hogy 10-15 évenként egyszer kell megvenniük a vetőanyagot és a vegyszerköltség ez idő alatti megtakarítását is beleszámítva – lényegében akár egy forint beruházással termelhetik meg kilogrammonként a saját igényüknek megfelelő étkezési burgonyát.
A GMO-mentes Sárvári nemesítésének már Oroszországban is csodájára járnak, így akár stratégiai termék is lehetne. Oroszországban többféle termesztési körülmény között vizsgálják a világ különböző burgonyafajtáit, és a terméseredmények közötti különbségek szemmel láthatóak. Amíg a fogékony fajták közül többnek idő előtt elszárad a lombja (szára), addig a Sárvári tovább zöldell, és növeli a termést, mivel ellenáll a betegségeknek.
„A vírusos leromlásra fogékony, nem rezisztens burgonyafajták egy hektár kezdeti vetőanyag-szaporító területről kiindulva – hatszoros szaporodási hányadost számolva – három év alatt 36 hektár területre szaporíthatók fel, miközben ezek a fogékony burgonyafajták elveszítik termőképességüknek legalább ötven-hatvan százalékát. A Sárvári-féle vírusrezisztens burgonyafajták tíz évig tartó, vetőanyag-felújítás nélküli termesztés után is megőrzik termőképességüknek legalább kilencven százalékát. A szintén egy hektár kezdeti szaporítóterület-nagyságról indulva, úgyszintén hatszoros szaporodási hányadossal számolva tíz év alatt akár tízmillió hektár területre szaporíthatók fel, miközben a potenciális termőképességükből legfeljebb tíz százalékot veszítenek” – mondja Sárvári István, akinek megállapításával a moszkvai kutatók is egyetértenek. Nem véletlen tehát, hogy a profitorientált nemzetközi vegyszer- és burgonyalobbi erősen ellenérdekelt a Sárvári-féle rezisztens burgonyafajták terjedésével szemben, hiszen évente 140 milliárd eurós üzletet jelent a világban a burgonyatermő területek vegyszerezése, és ezért minden eszközzel próbálja ellehetetleníteni a rezisztens fajták terjedését.
„Meg kell említeni azt a gyakorlati problémát is, hogy a burgonya viszonylag alacsony szaporodási hányadosa miatt a vetőanyag akár nyolc-tíz évig tartó folyamatos felszaporítására is szükség van, a világ nagyobb burgonyatermesztő területeinek ellátása érdekében. A burgonya ilyen sok évig tartó felszaporítását kizárólag a leromlással szemben komplex rezisztenciával rendelkező burgonyafajták termesztésével lehet biztosítani lényeges termőképesség-csökkenés nélkül, és erre jelenleg csak a Sárvári-féle rezisztens burgonyafajták alkalmasak a világon” – hangsúlyozta kérdésünkre Sárvári István.
A Sárvári burgonyafajták elterjedése globális szinten azt eredményezné, hogy évente mintegy kétszázötvenmillió tonna teremne meg pluszban világszerte. Miután a terméskiesés nem következne be, évente 120-130 milliárd euró maradna a termelőknél csak a terméstöbblet révén, amihez hozzá kell még adni a vegyszerköltségek elmaradását is, ami további 140 milliárd eurót tesz ki. A rezisztens Sárvári burgonyák globális szinten akár 260-270 milliárd euróval növelnék meg a termelők árbevételét, változatlan árszintet feltételezve. Ez a többlet árbevételi eredmény jelentős fejlesztési lehetőségeket biztosíthatna a világ burgonyatermelői számára. Megemlíthető, hogy ez a fent megjelölt összeg éves szinten egy közepes méretű ország éves GDP-jének felel meg. Miután a világ népessége 2050-re elérheti a tízmilliárd főt, a betegségekre fogékony fajtákat fel kell, hogy váltsák az ökológiai termesztésre alkalmas rezisztens növényfajták, amelyek nemcsak napjaink, hanem a jövő nemzedékének is stratégiai fajtái. Ilyen, komplex rezisztenciatulajdonságokkal rendelkező fajták nélkül sem a szükséges mennyiségű élelmiszer termelése, sem a környezetvédelem egyre sürgősebb átértékelést és megoldást igénylő problémája nem kivitelezhető globális szinten.
Szarvas Szilveszter
/Magyar Hírlap/